Nem megy nekem ez az Élet nevű játék...
Már nem esik olyan nehezemre haragudni rá,már nem nehéz az,hogy ha nem bezsélünk...
De amikor beszélünk és nem jól sikerül,és mérgesen leteszi a telefont és nem lehet elérni csak hosszas és sokszori próbálkozások után,és még akkor sem lehet Vele beszélni,mert megint azt hiszi,hogy Róla szól minden...pedig nem,csak az én mindenem.
Ilyenkor meg tudnék halni...
De kb. 5 perc után lenyugszok és vegetálok...akkor nincs semmi,csak kóla után vágyakozok...(függés van)
Ha betéved egy gondolat a fejembe,akkor az már egy jövőkép,ahol élem az életem egyedül és jó úgy nekem...mert senki sem bánt meg és senki sem beszél úgy velem,mint aki azt hiszi,hogy ezt megteheti bármilyen emberrel is...
Alig várom...
Ám...
Már megint csak segítenek...
Titok...:)
